A Csongr�di �t mellett ter�l el a Kurc�t�l �vezett Sz�chenyi-liget, a v�ros legnagyobb kiterjed�s� parkja. L�tes�t�s�t 1860-ban gr�f Sz�chenyi Istv�n eml�k�nek meg�rz�s�re hat�rozt�k el.

Az U alaprajz�, klassziciz�l� st�lus� m�zeum �p�lete 1870-ben �p�lt vend�gl�nek. Ez azonban csak r�vid ideig �llt a ligetbe l�togat� k�z�ns�g szolg�lat�ra. M�r 1873-ban megsz�nt. 1873-1888 k�z�tt a gimn�ziumi tanfolyammal egybek�t�tt polg�ri fi�iskola haszn�lat�ba adt�k. Ezut�n 1912-ig v�rosh�za lett. 1913-ban az 1897-i alap�t�s� Csongr�d V�rmegyei T�rt�nelmi �s R�g�szeti T�rsulat m�zeuma vette birtok�ba. 1938-ban a m�zeum helyis�geit a f�l�ll�tand� csend�riskola r�sz�re utalt�k ki. 1942-ben a m�zeum visszak�lt�zhetett a ligeti �p�letbe. 1951-ben nevezt�k el Koszta J�zsefr�l.

A gy�jtem�nyi t�rak k�z�tt a legizmosabb a r�g�szeti. Csall�ny G�bor 1897-ben szervezte meg a r�g�szeti �r�ks�g szakszer� gy�jt�s�t. A rendszeres �sat�sok eredm�nyek�nt 1944-re mintegy 100 ezer t�rgy alkotta a r�g�szeti t�rat. Sajnos a r�g�szeti t�rgyak k�zel fele elveszett a m�sodik vil�gh�bor� v�g�n. A r�g�szeti t�r tudom�nyos szempontb�l egyik legjelent�sebb egys�ge a volt szentesi j�r�s r�g�szeti topogr�fi�ja sor�n �sszegy�jt�tt felsz�ni leletanyag, amely lelt�rozott, magas tudom�nyos szinten le�rt, �s rendszerezetten t�rolva v�rja a publik�l�st. A r�g�szeti gy�jtem�ny/t�r teljes nagys�ga meghaladja a 250 000 db-ot.  A topogr�fia-gy�jtem�ny kb. 100 000 db t�rgyat tartalmaz.

Szentes v�ros 1883-1950 k�z�tt volt Csongr�d v�rmegye sz�khelye. M�zeum�t kor�n, 1897-ben, a megy�ben a szegedi m�zeum megalakul�s�t k�vet�en mintegy t�z �vvel, m�sodikk�nt hozt�k l�tre. A szentesi Csongr�d V�rmegyei M�zeum megalakul�sa �ta kett�s szerepk�rben m�k�d�tt, egyr�szt - a szegedi m�zeum gy�jt�ter�let�t kiv�ve - a megye teljes ter�let�n mentette a r�g�szeti �r�ks�get. M�sr�szt a helyben sz�letett t�rt�neti, k�pz�m�v�szeti �s n�prajzi �rt�kek felhalmoz�s�ban �s bemutat�s�ban jeleskedett. Gy�jtem�nyei gazdags�g�ra jellemz�, hogy a szentesi m�zeum t�rzsanyaga a szegedi m�zeum ut�n a legnagyobb a megy�ben.

A m�zeum irod�i, n�prajzi gy�jtem�nye 2006-ban �tk�lt�z�tt a volt megyeh�za �p�let�be.

2009. m�jus 20-t�l a ki�ll�t�hely felvette Csall�ny G�bor nev�t.

2011. december 15-t�l a r�g�szeti l�tv�nyt�r, az �j r�g�szeti ki�ll�t�s, a k�pz�m�v�szeti l�tv�nyt�r �s a  minden eszk�zzel felszerelt tanterem v�rja a kutat�kat, l�togat�kat a fel�j�tott �p�letben.

2013-ban ny�lt meg a Drahos eml�kszoba

Drahos Istv�n els�sorban vil�gsz�nvonal� kisgrafik�ival; r�z- �s fametszeteivel v�vta ki a hazai �s nemzetk�zi k�z�ns�g elismer�s�t. M�veinek sz�nvonal�t jelzi, hogy exlibrisei a mai napig keresettek a gy�jt�k k�r�ben. Hab�r �letm�v�nek legjelent�sebb oldal�t val�ban sokszoros�tott, t�bbnyire fekete-feh�r nyomatai k�pviselik (k�zel 900 db.), Drahos m�v�szet�ben a sz�nek is szerephez jutottak az akvarelleken, vegyes technik�val k�sz�lt grafik�kon �s olajfestm�nyeken. Mosolyt fakaszt� grafik�in kor�n megjelent a k�nnyed, olykor pajz�n humor, keserny�s �let�r�m, ami eg�sz �let�ben jellemezte.
M�rf�ldk� volt, mikor 1920 �sz�n felvett�k a budapesti Iparm�v�szeti Iskola grafikai oszt�ly�ba. A tanul��vekben k�sz�lt �l�nk kolorit� akvarelleket, tus- �s ceruzarajzokat nem csak gyakorlatk�nt, hanem �nmaga sz�rakoztat�s�ra is k�sz�tette. Az alf�ldi t�j, a Kurca- �s Tisza-part �lete v�g�ig ihletet adott neki.
Az 1930-as �vekben komolyan foglalkoztatta a hun-magyar mitol�gia. Ekkoriban egy tervezett Attila film forgat�k�nyv�hez t�bb sz�z v�zlatot k�sz�tett, �m a v�llalkoz�s kudarcba fulladt, �gy az Attila temet�s�t �br�zol� nagym�ret� olajk�pe is befejezetlen maradt.
Els� fad�c�t 1936-ban, 41 �vesen, m�r �rett m�v�szk�nt metszette. Tal�n ez�rt lett ez a m�faj az, ami a nemzetk�zi elismer�st meghozta neki. Fametszetei hamarosan vil�gh�r�v� v�ltak �s alkot�sait rendszeresen publik�lt�k k�lf�ldi szaklapokban, ami rendk�v�l b�szk�v� tette.
Drahos �letm�v�nek kapcs�n nem feledkezhet�nk meg feles�g�r�l �s ihlet� m�v�szt�rs�r�l; Vrana Ilon�r�l sem, akinek sz�l�n varrott k�zimunk�i vett�k k�rbe a m�v�szt m�term�ben. A falakon falv�d�k f�ggtek, az asztalokat, polcokat pedig h�mzett ter�t�k bor�tott�k. Ebben a mili�ben sz�lettek a m�lt�n h�res �s elismert Drahos-alkot�sok.
A m�v�sz 1968-as hal�l�t k�vet�en feles�ge sz�mos alkot�s�t �s m�term�nek berendez�seit a Koszta J�zsef M�zeumnak adom�nyozta, hogy azokb�l eml�kszob�t rendezzenek be. Az eml�kszoba 1969. okt�ber 5-�n nyitott meg a J�zsef Attila utcai �p�letben, de mikor az �p�let kiker�lt a m�zeum kezel�s�b�l, a Drahos szob�t is le kellett bontani. Id�szakosan ugyan ki�ll�t�sra ker�ltek a m�t�rgyak, de az eml�kszoba vissza�ll�t�s�ra csak 2013 nyar�n ad�dott lehet�s�g.
 

2013-ban ny�lt meg a Szalva eml�kszoba