-       

ELŐZETES FELHÍVÁS KONFERENCIA RÉSZVÉTELRE
A legújabb társadalomtudományi kutatási eredmények a muzeológiában ISMERTETŐ

 

HANGOS REKLÁM


ÚJ VIDEÓ


ÚJ KÉPGALÉRIA
A képre kattintva a galéria elérhető


Régészet Napja


Múzeumok Majálisa


Múzeumi Világnap


 

 


PILLANTÁS A KULISSZÁK MÖGÉ
Ez történik mostanában...


"Öskortól Hundertwasserig"
pályázati kiállítás építése


Pattanj lóra. hintalóra
című kiállítás építése


Az Alföldi szecesszió című
kiállítás építése


"A Polgárház konyha"
állandó kiállítás építése
(FRISSÍTVE)

 


 


Megvásárolható kiadványok

Koszta József főmüvei köz-és magángyűjteményekben
Város a Kurca-parton
Szentes város évszázadai
Nemzeti piktura ideális tájban
Medinától Etéig
Barbárok

 

 

 

CSALLÁNY GÁBOR KIÁLLÍTÓHELY

A Csongrádi út mellett terül el a Kurcától övezett Széchenyi-liget, a város legnagyobb kiterjedésű parkja. Létesítését 1860-ban gróf Széchenyi István emlékének megőrzésére határozták el.

Az U alaprajzú, klasszicizáló stílusú múzeum épülete 1870-ben épült vendéglőnek. Ez azonban csak rövid ideig állt a ligetbe látogató közönség szolgálatára. Már 1873-ban megszűnt. 1873-1888 között a gimnáziumi tanfolyammal egybekötött polgári fiúiskola használatába adták. Ezután 1912-ig városháza lett. 1913-ban az 1897-i alapítású Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat múzeuma vette birtokába. 1938-ban a múzeum helyiségeit a fölállítandó csendőriskola részére utalták ki. 1942-ben a múzeum visszaköltözhetett a ligeti épületbe. 1951-ben nevezték el Koszta Józsefről.

A gyűjteményi tárak között a legizmosabb a régészeti. Csallány Gábor 1897-ben szervezte meg a régészeti örökség szakszerű gyűjtését. A rendszeres ásatások eredményeként 1944-re mintegy 100 ezer tárgy alkotta a régészeti tárat. Sajnos a régészeti tárgyak közel fele elveszett a második világháború végén. A régészeti tár tudományos szempontból egyik legjelentősebb egysége a volt szentesi járás régészeti topográfiája során összegyűjtött felszíni leletanyag, amely leltározott, magas tudományos szinten leírt, és rendszerezetten tárolva várja a publikálást. A régészeti gyűjtemény/tár teljes nagysága meghaladja a 250 000 db-ot.  A topográfia-gyűjtemény kb. 100 000 db tárgyat tartalmaz.

Szentes város 1883-1950 között volt Csongrád vármegye székhelye. Múzeumát korán, 1897-ben, a megyében a szegedi múzeum megalakulását követően mintegy tíz évvel, másodikként hozták létre. A szentesi Csongrád Vármegyei Múzeum megalakulása óta kettős szerepkörben müködött, egyrészt - a szegedi múzeum gyűjtőterületét kivéve - a megye teljes területén mentette a régészeti örökséget. Másrészt a helyben született történeti, képzőművészeti és néprajzi értékek felhalmozásában és bemutatásában jeleskedett. Gyűjteményei gazdagságára jellemző, hogy a szentesi múzeum törzsanyaga a szegedi múzeum után a legnagyobb a megyében.

A múzeum irodái, néprajzi gyűjteménye 2006-ban átköltözött a volt megyeháza épületébe.

2009. május 20-tól a kiállítóhely felvette Csallány Gábor nevét.

2011. december 15-től a régészeti látványtár, az új régészeti kiállítás, a képzőművészeti látványtár és a  minden eszközzel felszerelt tanterem várja a kutatókat, látogatókat a felújított épületben.

2013-ban nyílt meg a Drahos emlékszoba

Drahos István elsősorban világszínvonalú kisgrafikáival; réz- és fametszeteivel vívta ki a hazai és nemzetközi közönség elismerését. Műveinek színvonalát jelzi, hogy exlibrisei a mai napig keresettek a gyűjtők körében. Habár életművének legjelentősebb oldalát valóban sokszorosított, többnyire fekete-fehér nyomatai képviselik (közel 900 db.), Drahos művészetében a színek is szerephez jutottak az akvarelleken, vegyes technikával készült grafikákon és olajfestményeken. Mosolyt fakasztó grafikáin korán megjelent a könnyed, olykor pajzán humor, kesernyés életöröm, ami egész életében jellemezte.
Mérföldkő volt, mikor 1920 őszén felvették a budapesti Iparművészeti Iskola grafikai osztályába. A tanulóévekben készült élénk koloritú akvarelleket, tus- és ceruzarajzokat nem csak gyakorlatként, hanem önmaga szórakoztatására is készítette. Az alföldi táj, a Kurca- és Tisza-part élete végéig ihletet adott neki.
Az 1930-as években komolyan foglalkoztatta a hun-magyar mitológia. Ekkoriban egy tervezett Attila film forgatókönyvéhez több száz vázlatot készített, ám a vállalkozás kudarcba fulladt, így az Attila temetését ábrázoló nagyméretű olajképe is befejezetlen maradt.
Első fadúcát 1936-ban, 41 évesen, már érett művészként metszette. Talán ezért lett ez a műfaj az, ami a nemzetközi elismerést meghozta neki. Fametszetei hamarosan világhírűvé váltak és alkotásait rendszeresen publikálták külföldi szaklapokban, ami rendkívül büszkévé tette.
Drahos életművének kapcsán nem feledkezhetünk meg feleségéről és ihlető művésztársáról; Vrana Ilonáról sem, akinek szálán varrott kézimunkái vették körbe a művészt műtermében. A falakon falvédők függtek, az asztalokat, polcokat pedig hímzett terítők borították. Ebben a miliőben születtek a méltán híres és elismert Drahos-alkotások.
A művész 1968-as halálát követően felesége számos alkotását és műtermének berendezéseit a Koszta József Múzeumnak adományozta, hogy azokból emlékszobát rendezzenek be. Az emlékszoba 1969. október 5-én nyitott meg a József Attila utcai épületben, de mikor az épület kikerült a múzeum kezeléséből, a Drahos szobát is le kellett bontani. Időszakosan ugyan kiállításra kerültek a műtárgyak, de az emlékszoba visszaállítására csak 2013 nyarán adódott lehetőség.
 

2013-ban nyílt meg a Szalva emlékszoba

6600 szentes, Széchehyi liget