-       

PROGRAMAJÁNLÓ
2018. Január
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>

VÁR A MÚZEUM

(2018-01-19 16:30)
Évszázados tradíciók - Koszta József Múzeum ...
 

PÁLYÁZATOK

ALKOSS A MÚZEUMMAL


 


ÚJ KÉPGALÉRIÁK
A képre kattintva a galéria elérhető"

Csallány Gábor emlékkonferencia 2. nap


Kakuk Tünde és Benedekfi István
Zongoraművészek koncertje


Körösök halászata kiállítás megnyitó


Csallány Gábor emlékkonferencia 1. nap

 


PILLANTÁS A KULISSZÁK MÖGÉ
Ez történik mostanában...


"A fény régészete"
című kiállítás építése


"A Polgárház konyha"
állandó kiállítás építése


 


 


Megvásárolható kiadványok

Koszta József főmüvei köz- és magángyűjteményekben
Város a Kurca-parton
Szentes város évszázadai
Nemzeti piktura ideális tájban
Medinától Etéig
Barbárok

 

 

 

Múzeumtörténet / IGAZGATÓK /       
1878-tól Csongrád vármegye székhelye Szentes rendezett tanácsú város. A megyeszékhely Szentesre kerülésének ténye nagyban hozzájárult a korábban "álmos" mezőváros társadalmi és szellemi életének kibontakozásához, felvirágzásához. Az 1867. évi kiegyezést követően beindult lassú fejlődés a század 80/90-es éveire felgyorsult. Sorra jöttek létre a különböző körök, társulatok, egyletek. Ezek egyike volt a Történelmi és Régészeti Társulat, melynek megalakulása Csallány Gábor nevéhez fűződik.

A Tolna megyei Tamásiban született Csallány Gábor (1871-1945) 1892-ben került Szentesre, ahol a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnál nyert alkalmazást, mint műszaki tisztviselő. Munkája során került először kapcsolatba a földből kikerült tárgyakkal, leletekkel. Hamarosan szenvedélyes gyűjtője lett ezeknek. Néhány év elteltével már igen értékes gyűjteményt mondhatott magáénak. Ennek köszönhette, hogy 1895-ben a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója (Hampel József), mint amatőr gyűjtőt, kinevezte helyi megbízottnak.

Az 1896. évi Millennium nagyszabású történelmi kiállításai láttán alakult ki az a meggyőződése, hogy a nagy múltú Csongrád vármegye székhelyén - Szentesen - egy történelmi és régészeti társulatot kell alakítani, mely hivatva lenne a megye területén ásatásokat kezdeményezni és finanszírozni, a szétszórtan lévő régiségeket adományozás vagy vétel útján megszerezni, az összegyűlt anyagot rendszeres múzeumi kiállításban egyesíteni, s mindez által a közönség érdeklődését a történeti és régészeti tudományok iránt felkelteni. Ezt annál is inkább szükségesnek látta, mivel ilyen intézmény még nem létezett a megyében, de még a környező megyék nagyobb városaiban sem (ide értve Szegedet, Hódmezővásárhelyt, Makót, Békéscsabát, Gyulát, Kecskemétet és Szolnokot).

Csallány kitartó szervezőmunkája eredményeként az új társulat 1897. május 9-én megtartotta alakuló ülését. Az alapszabály a közreműködés és érdekeltség foka szerint megkülönböztetett tiszteletbeli, alapító, rendes és póttagokat. A társulat kormányzását a közgyűlés, az igazgató választmány és 9 választott tisztviselő végezte. Az évenként legalább egyszer ülésező közgyűlés választotta a tisztikart és a választmányt; elbírálta ezek éves jelentéseit, számadásait; jóváhagyta az éves költségvetést.

A 12 tagból álló választmányt évenként, a társulat tisztikarát 3 évre választották. Ennek tagjai: az elnök, a történelmi osztályelnök, a régészeti osztályelnök, a múzeumi őr, a titkár, a könyvtárnok, a pénztárnok, az ügyész és a jegyző. A május 23-án megtartott első közgyűlésen megválasztották a tisztikart és a választmány tagjait; elnökök Fekete Márton, Balogh János és Bíró Elek, múzeumi őr Csallány Gábor, titkár dr. Berecz Sándor.

A társulat eredményes működését mutatja, hogy a megőrzésébe került régészeti leletek, történelmi dokumentumok, tárgyak, könyvek száma az alakulástól számított rövid 6 év alatt 10 ezerről 30 ezer darabra nőtt. Jelentős eredményeinek köszönhette, hogy 1904-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium évi 600 korona államsegélyt utalt ki a társulat anyagának további gyarapítására.

Az anyag rohamos gyarapodásával, értékének növekedésével lehet magyarázni az 1906-ban bekövetkezett szervezeti változásokat. Első lépésként a Történelmi és Régészeti Társulatot egyesületté alakították, majd Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága (= megyegyűlés) határozatilag kimondta, hogy a Szentes városában működő Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Egyesület nyilvános jellegű múzeumát átveszi és fenntartja. A múzeum tisztviselőit (igazgató, osztályőrök, segédőrök, szolgaszemélyzet) továbbra is az egyesület választmánya választotta, egyebekben azonban a múzeum a vármegye felügyelete és ellenőrzése alatt állt. A szóban forgó megyei határozat záró pontja kimondta, hogy: arra az esetre, ha Csongrád megye a múzeum fenntartásáról bármi okból lemondani kényszerülne, a múzeum összes gyűjteményei és felszerelései a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Egyesület tulajdonába, az utóbbinak feloszlása esetén pedig az állam tulajdonába mennek át, azzal a határozott kikötéssel, hogy az állam azokat a maga teljességében úgy, amint az átadáskor találta, mindenkor Szentesen tartozik fenntartani.

Újabb átszervezésre 1925-ben került sor, midőn a vármegye az egyesület anyagát teljesen átvette. Ezzel az egyesület megszűnt. A gyűjtemény anyaga ekkor már 100 ezer darab felé közeledett, s nemzetközi hírnévnek örvendett. Az intézmény neve 1926-tól Csongrád Vármegyei Múzeumra, 1951-től pedig Koszta József Múzeumra változott. Első igazgatója Csallány Gábor volt, aki tisztségét 1945-ben bekövetkezett haláláig viselte.

Labádi Lajos