1878-t�l Csongr�d v�rmegye sz�khelye Szentes rendezett tan�cs� v�ros. A megyesz�khely Szentesre ker�l�s�nek t�nye nagyban hozz�j�rult a kor�bban "�lmos" mez�v�ros t�rsadalmi �s szellemi �let�nek kibontakoz�s�hoz, felvir�gz�s�hoz. Az 1867. �vi kiegyez�st k�vet�en beindult lass� fejl�d�s a sz�zad 80/90-es �veire felgyorsult. Sorra j�ttek l�tre a k�l�nb�z� k�r�k, t�rsulatok, egyletek. Ezek egyike volt a T�rt�nelmi �s R�g�szeti T�rsulat, melynek megalakul�sa Csall�ny G�bor nev�hez f�z�dik.

A Tolna megyei Tam�siban sz�letett Csall�ny G�bor (1871-1945) 1892-ben ker�lt Szentesre, ahol a K�r�s-Tisza-Maros �rmentes�t� �s Belv�zszab�lyoz� T�rsulatn�l nyert alkalmaz�st, mint m�szaki tisztvisel�. Munk�ja sor�n ker�lt el�sz�r kapcsolatba a f�ldb�l kiker�lt t�rgyakkal, leletekkel. Hamarosan szenved�lyes gy�jt�je lett ezeknek. N�h�ny �v eltelt�vel m�r igen �rt�kes gy�jtem�nyt mondhatott mag��nak. Ennek k�sz�nhette, hogy 1895-ben a Magyar Nemzeti M�zeum akkori igazgat�ja (Hampel J�zsef), mint amat�r gy�jt�t, kinevezte helyi megb�zottnak.

Az 1896. �vi Millennium nagyszab�s� t�rt�nelmi ki�ll�t�sai l�tt�n alakult ki az a meggy�z�d�se, hogy a nagy m�lt� Csongr�d v�rmegye sz�khely�n - Szentesen - egy t�rt�nelmi �s r�g�szeti t�rsulatot kell alak�tani, mely hivatva lenne a megye ter�let�n �sat�sokat kezdem�nyezni �s finansz�rozni, a sz�tsz�rtan l�v� r�gis�geket adom�nyoz�s vagy v�tel �tj�n megszerezni, az �sszegy�lt anyagot rendszeres m�zeumi ki�ll�t�sban egyes�teni, s mindez �ltal a k�z�ns�g �rdekl�d�s�t a t�rt�neti �s r�g�szeti tudom�nyok ir�nt felkelteni. Ezt ann�l is ink�bb sz�ks�gesnek l�tta, mivel ilyen int�zm�ny m�g nem l�tezett a megy�ben, de m�g a k�rnyez� megy�k nagyobb v�rosaiban sem (ide �rtve Szegedet, H�dmez�v�s�rhelyt, Mak�t, B�k�scsab�t, Gyul�t, Kecskem�tet �s Szolnokot).

Csall�ny kitart� szervez�munk�ja eredm�nyek�nt az �j t�rsulat 1897. m�jus 9-�n megtartotta alakul� �l�s�t. Az alapszab�ly a k�zrem�k�d�s �s �rdekelts�g foka szerint megk�l�nb�ztetett tiszteletbeli, alap�t�, rendes �s p�ttagokat. A t�rsulat korm�nyz�s�t a k�zgy�l�s, az igazgat� v�lasztm�ny �s 9 v�lasztott tisztvisel� v�gezte. Az �venk�nt legal�bb egyszer �l�sez� k�zgy�l�s v�lasztotta a tisztikart �s a v�lasztm�nyt; elb�r�lta ezek �ves jelent�seit, sz�mad�sait; j�v�hagyta az �ves k�lts�gvet�st.

A 12 tagb�l �ll� v�lasztm�nyt �venk�nt, a t�rsulat tisztikar�t 3 �vre v�lasztott�k. Ennek tagjai: az eln�k, a t�rt�nelmi oszt�lyeln�k, a r�g�szeti oszt�lyeln�k, a m�zeumi �r, a titk�r, a k�nyvt�rnok, a p�nzt�rnok, az �gy�sz �s a jegyz�. A m�jus 23-�n megtartott els� k�zgy�l�sen megv�lasztott�k a tisztikart �s a v�lasztm�ny tagjait; eln�k�k Fekete M�rton, Balogh J�nos �s B�r� Elek, m�zeumi �r Csall�ny G�bor, titk�r dr. Berecz S�ndor.

A t�rsulat eredm�nyes m�k�d�s�t mutatja, hogy a meg�rz�s�be ker�lt r�g�szeti leletek, t�rt�nelmi dokumentumok, t�rgyak, k�nyvek sz�ma az alakul�st�l sz�m�tott r�vid 6 �v alatt 10 ezerr�l 30 ezer darabra n�tt. Jelent�s eredm�nyeinek k�sz�nhette, hogy 1904-ben a Vall�s- �s K�zoktat�s�gyi Miniszt�rium �vi 600 korona �llamseg�lyt utalt ki a t�rsulat anyag�nak tov�bbi gyarap�t�s�ra.

Az anyag rohamos gyarapod�s�val, �rt�k�nek n�veked�s�vel lehet magyar�zni az 1906-ban bek�vetkezett szervezeti v�ltoz�sokat. Els� l�p�sk�nt a T�rt�nelmi �s R�g�szeti T�rsulatot egyes�lett� alak�tott�k, majd Csongr�d V�rmegye T�rv�nyhat�s�gi Bizotts�ga (= megyegy�l�s) hat�rozatilag kimondta, hogy a Szentes v�ros�ban m�k�d� Csongr�d V�rmegyei T�rt�nelmi �s R�g�szeti Egyes�let nyilv�nos jelleg� m�zeum�t �tveszi �s fenntartja. A m�zeum tisztvisel�it (igazgat�, oszt�ly�r�k, seg�d�r�k, szolgaszem�lyzet) tov�bbra is az egyes�let v�lasztm�nya v�lasztotta, egyebekben azonban a m�zeum a v�rmegye fel�gyelete �s ellen�rz�se alatt �llt. A sz�ban forg� megyei hat�rozat z�r� pontja kimondta, hogy: arra az esetre, ha Csongr�d megye a m�zeum fenntart�s�r�l b�rmi okb�l lemondani k�nyszer�lne, a m�zeum �sszes gy�jtem�nyei �s felszerel�sei a Csongr�d V�rmegyei T�rt�nelmi �s R�g�szeti Egyes�let tulajdon�ba, az ut�bbinak feloszl�sa eset�n pedig az �llam tulajdon�ba mennek �t, azzal a hat�rozott kik�t�ssel, hogy az �llam azokat a maga teljess�g�ben �gy, amint az �tad�skor tal�lta, mindenkor Szentesen tartozik fenntartani.

�jabb �tszervez�sre 1925-ben ker�lt sor, mid�n a v�rmegye az egyes�let anyag�t teljesen �tvette. Ezzel az egyes�let megsz�nt. A gy�jtem�ny anyaga ekkor m�r 100 ezer darab fel� k�zeledett, s nemzetk�zi h�rn�vnek �rvendett. Az int�zm�ny neve 1926-t�l Csongr�d V�rmegyei M�zeumra, 1951-t�l pedig Koszta J�zsef M�zeumra v�ltozott. Els� igazgat�ja Csall�ny G�bor volt, aki tiszts�g�t 1945-ben bek�vetkezett hal�l�ig viselte.

Lab�di Lajos